Szókincs

Japán szavak kezdőknek — az első 300 szó, amit érdemes megtanulni

A japán szókincs építése kezdő szinten nem arról szól, hogy minél több szót magolj be, hanem arról, hogy a megfelelő 300 szót tanuld meg — azokat, amelyek a mindennapi beszéd nagyjából felét kiteszik. Ez a lista pontosan ezekből áll, témakörökre bontva, ahogyan a tanítványaimmal is haladunk.

Minden szónál megadom a hiragana vagy katakana írásmódot, a latin betűs átírást és a magyar jelentést. Ha még nem olvasol kanát, kezdd a hiragana cikkel — a romaji rövid távon kényelmes, hosszú távon viszont lassítja a haladást.

Gyakori kérdések

Hány szót kell tudni a japán társalgás elkezdéséhez?+

Nagyjából 300 jól megválasztott szó már elég az alapvető mindennapi helyzetekhez, mert a leggyakoribb szavak a beszélt nyelv jelentős részét lefedik. A JLPT N5-höz kb. 800 szó szükséges.

Hogyan lehet leghatékonyabban japán szavakat tanulni?+

Mondatban, nem önmagában: a szó a kontextussal együtt rögzül, és így a nyelvtan is ismétlődik. Ehhez érdemes szórakoztatott ismétlést (SRS) használni napi 10–15 percben.

Romajival vagy kanával érdemes tanulni a szavakat?+

Kanával. A romaji rövid távon gyorsabb, hosszú távon viszont rossz kiejtést és lassú olvasást eredményez, és később minden szót újra kell tanulni japán írásmóddal.

20+ év japán nyelvi tapasztalat
JLPT N1 szint
Több éves japánországi tapasztalat

Következő lépések

Innen hogyan tovább?

1. lépés
Olvass utána
Ingyenes szakcikkek a japán írásjegyekről, nyelvtanról és keigóról.
Blog
2. lépés
Kövess egy tervet
Strukturált tanulási útvonal és mini kurzus, hogy tudd, mi a következő lépés.
Tanulási útvonal
3. lépés
Válassz órát
Egyéni vagy páros óra, csomagok és csoportos formák — átlátható árakkal.
Órák és árak
4. lépés
Jelentkezz
Írd meg a szinted és a célod, és összeállítom a személyes tervedet.
Kapcsolat

Köszönések és udvarias formulák

A japán társalgás nagy része rögzült formulákkal indul és zárul. Ezeket érdemes egészben, mondatszinten megtanulni: nem kell hozzájuk nyelvtan, mégis azonnal használhatók.

Japánul	Átírás	Magyarul
おはようございます	ohayō gozaimasu	jó reggelt (udvarias)
こんにちは	konnichiwa	jó napot
こんばんは	konbanwa	jó estét
ありがとうございます	arigatō gozaimasu	köszönöm szépen
すみません	sumimasen	elnézést / bocsánat / megbocsásson
はじめまして	hajimemashite	örvendek (első találkozáskor)
よろしくお願いします	yoroshiku onegai shimasu	kérem a jóindulatát
いってきます	ittekimasu	megyek és jövök (távozáskor)
おつかれさまです	otsukaresama desu	köszönöm a munkádat (munkahelyi köszönés)

A すみません a legsokoldalúbb szó a listán: bocsánatkérés, figyelemfelhívás és köszönet is lehet belőle. Ha csak egyetlen szót tanulnál meg, ez legyen az.

Számok és mennyiségek

A számok nélkül nincs vásárlás, időpont-egyeztetés és útbaigazítás. A japán számrendszer logikus: tíz fölött egyszerűen összerakod az elemeket (11 = jū-ichi, 25 = ni-jū-go).

Szám	Japánul	Átírás
1	いち	ichi
2	に	ni
3	さん	san
4	よん / し	yon / shi
5	ご	go
6	ろく	roku
7	なな / しち	nana / shichi
8	はち	hachi
9	きゅう	kyū
10	じゅう	jū
100	ひゃく	hyaku
1000	せん	sen
10 000	まん	man

Két buktató van. Az egyik a 4 és a 7 kettős olvasata: dátumban és bizonyos összetételekben más alakot használunk. A másik a 10 000: a japán tízezresével gondolkodik, tehát 50 000 = go-man, nem „ötven ezer”. Ez a boltban is számít.

Emberek, család, megszólítás

Japánul	Átírás	Magyarul
わたし	watashi	én
あなた	anata	te (óvatosan használd)
ひと	hito	ember
ともだち	tomodachi	barát
せんせい	sensei	tanár
がくせい	gakusei	diák
かぞく	kazoku	család
おかあさん	okāsan	édesanya (másé)
おとうさん	otōsan	édesapa (másé)
はは / ちち	haha / chichi	anyám / apám (a sajátom)

Kezdők leggyakoribb hibája az あなた túlhasználata. Japánul a partnert névvel és -san utótaggal szólítjuk meg (Tanaka-san), a névmást pedig többnyire elhagyjuk. A saját családtagra és a másikéra külön szó jár — ez nem udvariaskodás, hanem alapszabály.

Étel, ital, vásárlás

Japánul	Átírás	Magyarul
みず	mizu	víz
おちゃ	ocha	tea
ごはん	gohan	rizs / étkezés
にく	niku	hús
さかな	sakana	hal
やさい	yasai	zöldség
おいしい	oishii	finom
いくらですか	ikura desu ka	mennyibe kerül?
これをください	kore o kudasai	ezt kérem

Idő és gyakoriság

Japánul	Átírás	Magyarul
きょう	kyō	ma
あした	ashita	holnap
きのう	kinō	tegnap
いま	ima	most
あさ / ひる / よる	asa / hiru / yoru	reggel / dél / este
まいにち	mainichi	minden nap
ときどき	tokidoki	néha
いつも	itsumo	mindig

A 20 leggyakoribb ige

Az igék a mondat végén állnak, és kezdő szinten a -masu alakot érdemes rögzíteni, mert ez udvarias és minden helyzetben elfogadható.

いきます (ikimasu) — megy
きます (kimasu) — jön
たべます (tabemasu) — eszik
のみます (nomimasu) — iszik
みます (mimasu) — néz, lát
ききます (kikimasu) — hallgat, kérdez
はなします (hanashimasu) — beszél
よみます (yomimasu) — olvas
かきます (kakimasu) — ír
します (shimasu) — csinál
あります (arimasu) — van (tárgy)
います (imasu) — van (élőlény)
かいます (kaimasu) — vesz, vásárol
わかります (wakarimasu) — érti
べんきょうします (benkyō shimasu) — tanul
はたらきます (hatarakimasu) — dolgozik
あいます (aimasu) — találkozik
まちます (machimasu) — vár
かえります (kaerimasu) — hazamegy
ねます (nemasu) — alszik

Hogyan tanuld meg ezt a 300 szót?

Mindig mondatban tanulj: a たべます önmagában szótári adat, a まいにちパンをたべます már használható tudás.
Napi 10 új szó és 30 ismétlés jobb, mint heti egyszer 100 szó.
Használj térközös ismétlést (Anki vagy papírkártya három dobozzal).
Minden szóhoz kösd hozzá a kanát, ne a romajit — így az olvasás is fejlődik.
Hetente egyszer mondd fel hangosan az egész heti anyagot: a kiejtés csak beszéddel rögzül.

Gyakori hibák

Szólisták magolása kontextus nélkül — két hét múlva nem marad meg semmi.
A hosszú magánhangzók elhanyagolása: おばさん (néni) és おばあさん (nagymama) nem ugyanaz.
Az は partikula „ha” ejtése — partikulaként mindig „wa”.
Csak felismerésre tanulás: ha nem tudod kimondani, beszélgetésben nem jön elő.

Folytasd itt